Cserhátliget Általános Iskola: Hagyományőrzés Pencen

Aktuális

Miért pusztul világunk?

Földünk a nagy bummot követően zavartalanul fejlődhetett,mert senki sem szólt bele az evolúcióba.Az esőerdők például szabadon zavartalanul nőhettek,határtalanul terjeszkedhettek.Elterjedésüket csak az éghajlatok befolyásolták. Az előbb említett folyamatok egészen kétmillió évvel ezelőttig zajlottak így,ugyanis akkor Kelet-Afrikában megjelent az első ismert,az emberek közé sorolt faj,amelyet okos embernek neveztek el.Az ember megjelenésével az éghajlat mellett mi is befolyásoltuk az egyes növénytakarók elterjedési területét.Persze csak fokozatosan. Minél több tudás került az ember kezébe,annál pusztítóbbá vált.Eloször csak a fákat vágtuk ki és az élőlényeket pusztítottuk el.-Ha tekintetbe vesszük,hogy ekkor az őskorban vagyunk,akkor még lehet rá mondani,hogy csak a szükség miatt.A modern világban azonban be kell látnunk,hogy az ember hajlamos pusztán élvezetből kegyetlenkedni, például állatokat írtani.- Később jött a levegőszennyezés,talaj-és vízszennyezés,az erdők tömeges kiírtása,a különböző nyersanyagok felfedezése-amikkel pusztítjuk környezetünket-,az atomerőművek,a radioaktív hulladékok,a gyárak és az azokból távozó mérhetetlen mennyiségű füst,a műanyag,az elektronikai és elektrotechnikai eszközök,a szmog ,a savaseső és az ózonréteg állapotának romlása.A rendelkezésünkre álló gazdag erőforrások egy részének felhasználása szükséges az emberi faj fennmaradásához,azonban ha az újkorban vagy a középkorban meg tudtunk élni egy sokkal tisztább világban,akkor most sem okozna túl nagy nehézséget,ha egy kicsit visszafognánk a mérhetetlen fogyasztást.Szomjaztuk,szomjazzuk és szomjazni fogjuk a tudást.Túl sok az ismeretlen és az ember meg akarja ismerni a világ rejtett titkait, még akkor is, ha azzal árt környezetének.

Az emberiség azon rétege, amely meg tudja érteni,hogy mekkora veszélyben van Földünk,viszonylag odafigyel tetteire. Azonban a népesség egy jelentős része nem fogja fel-és nem is akarja-,hogy mi történik körülöttük, csak teszik, amihez értenek,mit sem törődve tetteikkel és azok következményeivel.Hidegen hagyja őket a környezetszennyezés,az országok közötti ellentétek,háborúk,az emberek és a világ sorsa.Csak az élet értelmetlensége körül forog az eszük, azt várva,hogy mikor ragadja el őket a halál nyomorúsággal teli életükből.Nyugodt szívvel borítanak fel egy kukát,zaklatnak másokat, vagy oltják ki egymás életét.

Vannak Földünkön radioaktív anyagokat feldolgozó,majd azokat biztonságba helyező üzemek(pl. RHKkft.),a szennyezett vizeket megtisztító és átszűrő létesítmények és a szemetet feldolgozó társulások.Az emberek többsége tisztában van káros tetteivel és azok súlyos kihatásaival,ezért igyekszik rendbehozni azokat.Példa rá az előbb említett üzemek létrehozása, illetve az energiatakarékos eszközök is.Azonban még így sem elegenő az erőfeszítés. Messze nem az. Az autók kipufogói még mindig temérdek mennyiségu kipufogógázt bocsátanak ki,megnövelve ezzel a levegő szén-dioxid tartalmát, ami minden élolényre nézve káros.De ott van még a szmog,a savaseső,az üvegházhatás és az ózonpajzs vékonyodása is.

Mindezekből a következő tényeket lehet levonni: az ember pusztít, majd megpróbálja helyrehozni tetteit,de soha nem fogja tudni visszaállítani azt, amit elrontott eredeti állapotába.Tehát ha válaszolnom kellene arra a kérdésre,hogy miért pusztul világunk,a válaszom: AZ EMBER MIATT.

2015. július 27., hétfő

Hagyományőrzés Pencen

Az iskolánk 2015-ös hagyományőrző pályázatának bemutatása

Hagyományőrzés Pencen

Hagyományőrzésünk legfőbb célja volt helyi értékeink megismertetése diákjaink széles és nyitott körében.

A programot kézműves foglalkozásokkal kezdtük, hogy mindjárt kézzelfogható eredményét is lássák hagyományainknak. A nemez megmunkálása után gyertyát öntöttünk, majd népi játékokkal (méta, gidázás, ugróiskola) ismerkedtünk, amelyekhez elkészítettük a szükséges kellékeket természetes alapanyagokból, mint nagyapáink. Így fát munkáltunk meg, csuhéból és vesszőből alakítottunk ki tárgyakat, alakokat.

A néphagyományainkat Végh József, néprajzkutató szakszerű előadásain keresztül láthattuk korabeli képeken, illetve videókon, amelyeket a néptánc tanulása során el is játszottunk: pünkösdölés, húsvéti locsolkodás, mátkázás. A népdalok tanulásával még szélesítettük ismereteiket.

Ezen kívül Végh József lakóhelyünk, Penc lakóházaival, viseleteivel, bútoraival és műemlékeivel is megismertetett bennünket a Jakus Lajos Múzeum tárlatvezetése során. Az előadás végén tablót készítettünk a helyi nevezetességekről, épületekről. Játszottunk Ki, mit tud? a községünkről játékot, hogy helytörténeti ismereteiket rendszerezzük.

A néptánc tanulás során a magyar, pontosabban a Galgamente és Moldva táncának néhány alaplépésével ismerkedtek meg, így a magyar zene dallamvilágával, ritmikájával. A fiúk a legényes alapokat sajátították el, míg a lányok körtáncoltak, de a páros táncokban is kipróbálták magukat.

Két alkalommal táncházat szerveztünk, amin a gyerekek nagy lelkesedéssel vettek részt. Itt erdélyi táncokkal találkozhattak.

Májusban Heinczinger Miklós zenész, a Misztrál együttes tagja látogatott el hozzánk, aki népi hangszereken keresztül – magyar duda, doromb, furulya, pásztorfurulya, tambura, kereplő, szájharmonika – mutatott be népdalokat, népzenét.

Júniusban meglátogattuk a Szentendrei Skanzent, ahol idegenvezető segítségével betekintést nyertünk a Tiszahát település falusi életébe. Megnéztünk egy működő vízimalmot, és a hozzátartozó molnárlakásokat, valamint jártunk Bakony paraszti világában is. Itt tűzoltóállomást, mosókutat tekintettünk meg. A gyerekek kipróbálhatták a korabeli mosástechnikát, és szappant készítettek. Ezen nagy lelkesedéssel vettek részt.

Az év lezárásaként az iskola évadzáró kulturális rendezvényén léptünk fel, ahol a szülőknek és vendégeinknek, valamint az iskola többi tanulójának bemutattunk néhány népi játékot és a pünkösdölő népszokását. Továbbá a műsor végén táncházban vettünk részt nagyon szép számmal szülők, pedagógusok és gyerekek.

Szerettük volna széles körben bemutatni hagyományaink sokszínűségét, és ráébreszteni diákjainkat arra, hogy hagyományaink őrzése nem unalmas, száraz téma, hanem élménydús és érdekes szórakozás lehet.

Úgy gondoljuk, hogy ezekkel a programokkal sikerült olyan értékrend kialakítását elkezdeni diákjainkban, melyben igényük lesz törődni a saját népi hagyományainkkal, valamint a mindennapokban is együtt élni vele. Így bízunk benne, hogy büszkék lesznek a magyarságukra, a származásukra.

Reméljük, hogy eddigi céljainknak folytatásaként elindul iskolánkban egy hosszútávú, értékőrző munka, melyben egyre több diákunkat tudjuk bevonni, és talán a közeljövőben Penc is büszkélkedhet egy színvonalas hagyományőrző diákcsoporttal.

Szervezők:

Gyutai Zsuzsanna

Lestyánné Babinszki Zsuzsanna

Mekis Ádámné

Kata Roland

Penc, 2015. június 17.

Videó:Kattints ide: Hagyományőrzés

Képek: